500 éve hunyt el Leonardo

Kultúrtörténetünk egyedülálló alakja, Leonardo 500 esztendeje e napon hunyt el. A reneszánsz tudóst és alkotót nemcsak a Mona Lisa festőjeként, hanem mint híres balkezest is számon tartják. Tükörírással készült jegyzetei is legendájának részét képezik. Vajon lehet-e még újat mondani róla?
Halálának 500. évfordulója kapcsán említhetjük, hogy az itáliai polihisztor az utolsó esztendőit I. Ferenc francia uralkodó szolgálatában töltötte, mint a király első festője, mérnöke és építésze, és egyébként tisztes járadékot is kapott. Az idős mester szállása a királyi kastély közelében volt, s így gyakran felkereste őt az uralkodó. Leonardo mellett volt hű tanítványa, Francesco Melzi is. 1519. április 15-én Leonardo 67 éves lett, s bizony kezdett gyengélkedni, április 23-án már végakaratát is megfogalmazta. 1519. május 2-án az Amboise-i Clos-Lucé kastélyban hunyta le örökre szemét.

Conzague Saint Bris korhű ruhában
Leonardo egykori otthonában

A kastély és környéke ma olyan turistalátványosság, amely méltó emléket állít a reneszánsz zsenijének, és a látogatók megtekinthetik még Leonardo baldachinos ágyát is. Persze a becses relikviák közelébe nem mindenki kerülhet. Kivételes helyzetben volt, azáltal, mivel a reneszánsz zsenijének utolsó lakhelye a Saint Bris család tulajdonába került, az az egyébként szintén balkezes néhai francia szerző, Gonzague Saint Bris, aki több könyvében is foglalkozott Leonardóval.

Gonzague Saint Bris bal kézzel írt

Gonzague Saint Bris 1948. január 26-án született, azaz tavaly ilyenkor lehetett volna hetven éves, ha csak bő fél évvel azelőtt, 2017 augusztusában el nem hunyt volna egy autóbalesetben. A gépkocsit a neves író párja vezette, s azt is tudni lehet, hogy azóta a nőt vétkesnek találta a bíróság a Franciaországban közismert irodalmi és médiaszemélyiség halálát okozó balesetben.

Gonzague Saint Bris
bal kézzel írt

Gonzague Marie Joseph Vincent François Saint-Bris néven nemes családba született egy diplomata fiaként, nyolc gyermek közül másodikként. 

Újságíróként kezdte pályáját Marokkóban. A francia irodalomkritikus, író, rádiós műsorvezető és egy irodalmi fesztivál szervezője több mint ötven könyv szerzője volt. Olyan historikus tudós volt, aki a történelmet népszerűsíteni volt hivatott. Saint Bris történelmi biográfiái között Leonardo da Vinciről szóló is akad, s ennek kapcsán kell említeni, hogy az író családjának tulajdonában van az a Loire-völgyi kastély, amely a balkezesként elhíresült, kétkezes polihisztor utolsó otthona volt.
Ami Gonzague Saint Bris kézhasználatát illeti, sok fotóját látva, annyi bizonyos, hogy íráshoz a bal kezébe vette a tollat, s az ún. alultartással írt, és ha módja volt rá, elfordította az írásfelületet.

A világ legdrágább kéziratos könyve

A 495 évvel ezelőtt elhunyt híres balkezes, Leonardo da Vinci egyik autográf műve az ugyancsak balkezes neves kortársunk műgyűjteményét gazdagítja. Éppen húsz évvel ezelőtt, 1994. november 11-én egy New York-i aukció keretében került Bill Gates és felesége birtokába. A maga nemében páratlan könyvért csaknem 31 millió dollárt fizettek.
A Leicester-kódexként ismert jegyzeteket a reneszánsz alkotó a 16. század első évtizedében készítette. Itáliai utazása során vásárolta meg a 18. század elején egy angol úriember, aki Leicester grófja volt. Innen az elnevezése. A gróf utódainak tulajdonában volt egészen 1980-ig. Új gazdája az amerikai mágnás Armand Hammer lett, aki saját nevéhez kívánta kapcsolni az értékes kéziratot. Halálát követően a kaliforniai Hammer Múzeumba került, mely néhány évvel később eladásra bocsátotta. Az aukciót nyerő ismeretlen vevőről pedig kiderült, hogy Bill Gates az.
Bár Leonardo da Vinci kéziratos hagyatéka nem szegényes, több hasonló jegyzetfüzet is fellelhető, de ezt a tartják mind közül a legértékesebbnek, és ez az egyetlen, mely még magánkézben van. Bill Gates visszaadta a becses kéziratnak a hagyományos nevét, így újra Leicester-kódex, valamint évente alkalmat ad valamely kiállításon Leonardo korabeli „notebook”-jának megtekintésére.
Az összefűzött lapok nem egy kisméretű, hanem megközelítően A/4 méretű füzetet alkotnak. 18 kettéhajtott lenalapú papírlapból áll, így 72 oldalt tölthetett meg a reneszánsz mestere jellegzetes tükörírásával valamint rajzokkal és ábrákkal. Az íráshoz szépiát, barnás színű tintahaltintát használt. Ebbe a füzetbe a tudós főként csillagászati és földrajzi észrevételeit jegyezte le. Fő témája a víz és annak mozgása.

Tükörírás jobb kézzel

A tükörírást a balkezesek kiváltságának vélhetjük, de ez nem így van, jobbkezesek is képesek lehetnek a tükörírása. Sőt jobb kézzel is létre lehet hozni jobbról balra haladó tükörben olvasható írást.
Erre személyes példa Szarka Fedor Guido grafikus, festő és előadóművész, aki bizton állíthatja magáról, hogy jobbkezes. Bár gyermekkorában mindkét kezét egyformán használta – egyébként szokványosan –, de aztán magától lett domináns a jobb keze. Ugyan tréfásan megjegyzi, hogy lehetett némi hajlama a balogságra, hiszen édesanyja Balogh családnevű.  (S ez jelzi, egyik elődje balkezes lehetett.)

Szarka Fedor Guido jobb
kézzel tükörírással ír

Így mesél: „Grafikus vagyok, és ha valaki sokszorosító grafikával foglalkozik a folyamat részeként meg kell fordítania, tükröznie a dúcon a képet. Kezdetben ez egyébként nehezemre is esett. Úgy 1996-ban lehetett, a napra azonban pontosan emlékszem, augusztus 20-án történt.  

Azt álmodtam, hogy Leonardo da Vinci vagyok. Idős lévén, már nagyon kevés van hátra. Visszavonultam egy toronyszobába, ahol szimbólumok jelentését jegyzem le egy hatalmas bőrkötéses, rézcsatos könyvbe. Az álmomban, akkor épp a spirállal foglalkoztam, Leonardóként, azt elemeztem. Kedvem szerint hegyezte tollam akkurátusan mártogattam az illatos velencei pácba, s közben hallom, ahogy zörgetnek az ajtón és belém nyilall a félelem, hogy ezt a grandiózus vállalkozást, ami a »Minden szimbólumok értelme és hatásai« címet viselte, nem fogom tudni befejezni. Nem fogok tudni eljutni odáig, hogy az összes szimbólumot kifejtsem. Nem nyitottam ki az ajtót, hogy ne zavarjanak meg, viszont olyan erős volt a zörgetés az álmomban, hogy valóban felkeltem.  Átvonultam tehát íróasztalomhoz s fel tudtam idézni, hogy az álomban miket gondoltam Leonardóként a spirálról. Papírt, tollat ragadtam és valóban elkezdtem leírni (szvasztika, kvazárok, világszületés, napszimbólum stb.). Írtam, írtam.  Mire a lap feléhez értem, akkor vettem észre, hogy mindezt tükörírásban írom. Ettől a pillanattól kezdve működik ez nálam, folyóírásban.

Volt úgy, hogy a naplóm is tükörírással írtam, de mostanában többnyire csak a kalligráfiában használom.”

Leonardo, a talányos balkezes

Kéz-tanulmányrajza

A Leonardo-kedvelők már biztosan megnézték a pécsi kiállítást, de a reneszánsz mesterről mindig aktuális írni. Ő lehet az, akiről mindenki tudja, hogy balkezes volt. S ezt jórészt ugyancsak közismert tükörírással készült jegyzeteinek köszönhető.
Gondoljunk csak bele, hogy Leonardo da Vinci (1452-1519) félezer évvel ezelőtt élt, s ilyen időtávlatban az alkotó kézhasználatát egyértelműsíteni nem egyszerű. De ezen talányok a kutatóknak jó terepet adnak.
A reneszánsz itáliai polihisztora nagy valószínűséggel született balkezes volt, ám mivel kénytelen volt a jobb kezét is használni, egyre inkább ambidexter lett, tehát mindkét kezével egyformán jól rajzolt. Mivel a festést mások mellett inaskodva tanulta, valószínűleg ebben rávették a jobb kéz használatára. Amikor már önállóan dolgozott, bizonyos hogy festés közben mindkét kezét használta. Például arra, hogy ujjaival a festékréteget szétkenje, így aztán valóban megtalálható több képén is a „kéznyoma”, pontosabban ujjlenyomatai.
Ed Wright Balkezesek a világtörténelemben c. könyvének Leonardóról szóló fejezetében a művész balkezes vonásait veszi sorra, s közben megjegyzi: „nemigen részesült intézményes oktatásban.” Majd arra következtet: „Ha iskolába jár, bizonyára rákényszerítik, hogy hagyományos (»jobbkezes«) módon írjon”. De azt ő is megállapítja, hogy híres tükörírása mellett „a bevett gyakorlat szerint is tudott írni, ám azt csak a másoknak szóló leveleiben alkalmazta.”
Leonardo életének utolsó éveiben valamiféle bénulás jelentkezett a jobb oldalán. Vannak, akik e mögött paralízist sejtenek, mások a részleges bénulása okát szélütéssel magyarázzák, sőt némelyek úgy vélik ennek oka vegetáriánussága nyomán kialakult vitaminhiány lehetett. Mivel az idős mester ekkor már csak a bal kezét tudta használni, újra egyértelműen balkezes lett, mégpedig olyan kényszerbalkezes, aki természetes balkezes, azaz eredetileg is a bal keze volt az ügyesebb.

Tükörírás és a balkezesség

Tükörírásnak a rendessel ellentétes irányban haladó és tükörképszerű írást nevezik. Persze vannak olyan helyek a világban, pl. az arab országokban, ahol a nekünk „rendes” (balról jobbra haladó) írásiránynak éppen a fordítottja megszokott. De nemcsak a haladási irány változik a tükörírás esetén, hanem minden egyes betű megfordul. Tükörírásról akkor beszélünk, amikor valaki jobbról bal oldal felé, megfordított betűket ír, s az írás egy tükör segítségével olvasható.

Leonardo tükörírásos
 jegyzetei a furulyáról
(alul a tükörképe)

A kutatások szerint ez a képesség öröklött, és körülbelül 6500 emberből egynél adott. Azonban a balkezeseknél gyakoribb az előfordulása. A balkezesek között azok mutatnak rá nagyobb hajlamot, akiket átszoktattak vagy megpróbáltak átszoktatni a jobb kézzel való írásra. Ugyanis az írástanulás során a bal kéz „titkon” együtt tanul a jobbal, ez is lehet az oka a tükörírás képességének. Mivel természetes késztetésünk, hogy a testtől távolodva írjunk, bal kézzel íróknak úgy a kényelmesebb, ha kifelé tolják a tollat, azaz jobbról balra haladva írnak.
A leghíresebb tüköríró Leonardo da Vinci volt, aki tudott szabályosan, tehát balról jobbra is írni. Átlagos emberek is tudnak tükörírást produkálni némi gyakorlással. De közel sem lesz számukra ez olyan természetes, mint azoknak, akiknek erre megvan a képességük. Érdemes kipróbálni úgy is, hogy egyszerre végzi a jobb kézzel az írást és a bal kézzel a tükörírást. Hátha jobban megy!
Sajátos tudatállapotokban is előfordul a tükörírás. És vannak, akiknél a megszokott kézírásukban megjelennek ún. tükörírásos elemek, egyes „problémás” betűket „fordítva” írnak le.

Boldog karácsonyt Leonardo da Vincivel

A legismertebb balkezesek között bizonyára ott van Leonardo is, a reneszánsz tudósa és művésze, akinek személye és alkotásai éppúgy érdekesek az utókor számára, mint tükörírással létrehozott jegyzetei.
Az 1452-ben született Leonardo nem sokkal 67. évét betöltve hunyt el 1519-ben. Akkor, amikor az átlagos életkor 28 év körül volt. Így a mai átlagéletkort alapul véve Leonardo da Vinci megközelítőleg 120 éves aggastyánnak számított. A híres önarcképe, mely 1512-15 között készült, bozontos szemöldökű szakállas bácsikának láttatja. Talán még a rejtélyessége is közös vonása a télapóval. Nem is csoda, hogy a hasonlatosság miatt megszületett ez a stílusos ábrázolás, mely kiegészül egy tükörírásos karácsonyi jókívánsággal. Ezzel a humoros képpel kívánok Boldog karácsonyt mindenkinek, akár balkezes, jobbkezes netán kétkezes, akár zseni, akár nem.

Vegetáriánus balkezesek

Cloris Leachmann
a Peta kampányában

A Grafológia folyóirat legfrissebb számának egyik cikke a vegetáriánusokkal foglalkozik. Öt híresség kézírása és a grafológus véleménye szerepel e cikkben. És az öt neves vegetáriánus közül ketten balkezesek is: Paul McCartney és Mahátma Gandhi. Talán éppen az a két személy, akiről sokan tudják mindkét tényt. S talán még harmadikként ide sorolhatnánk Leonardo da Vincit is.
Vannak, akik úgy vélik, talán a balkezesek empatikus készsége a magyarázata, hogy sokan közülük vegetáriánusok. Nézzük, kiket említhetnénk meg azon balkezesek sorából, akik a vegetáriánus táplálkozást választották! Anthony Perkins, Uri Geller, Seal, Omar Epps a férfiak közül, na és a nők sora: Pink, Julianna Marguiles, Martina Navratilova, Diane Keaton, Tippi Hedren, Cloris Leachman. A 80 felett járó Cloris Leachman nemrégen egy vegetáriánus-kampányon káposztalevelekből készült ruhában pózolt.