Stephen Wolfram is balkezes

Német ajkú nagyszülei Angliában találtak otthonra. Az apja tudományos érdeklődésű üzletember volt, édesanyja filozófus. Stephen Wolfram Londonban született 1959. augusztus 29-én. Középiskolás éveit az Eton College-ben töltötte a kis zseni, s 15 éves korában már megjelent az első tudományos publikációja. 17 évesen már Oxford egyetemén tanult fizikát, húszévesen 1979-ben doktorált elméleti fizikából, ám ezt már a Kaliforniai egyetemen (Caltech) tette. S ennek bizony már négy évtizede.
Stephen Wolfram ma 60 éves lett, matematikus feleségével négy gyermek szülei.
A brit-amerikai elméleti fizikus és matematikus munkásságának első fontosabb mérföldköve az 1987-ben alapított Wolfram Research vállalat. A cég első terméke (1988-ban) egy programozási és fejlesztői környezet, a Mathematica, mely már a 10. változatnál tart.
2002-ben A New Kind of Science (Az új típusú tudomány) című könyvében összefoglalta fizikusi munkásságának elveit, s mai világunk rendkívüli bonyolultságának megértését, és folyamatainak forradalmian új számítógépes modellezését mutatja be. Közel húszévnyi kutatásait összegző terjedelmes könyve (mintegy ezerkétszáz oldalas) s ingyenesen elérhető a neten.

Előbbiekre folyományaként kezdett a WolframAlpha fejlesztésébe, mely 2009-ben jelent meg a nagyközönség számára. Az alkalmazás célja, hogy minden rendszerezett tudás azonnali számíthatóságát és elérhetőségét biztosítsa bárkinek a weben.

Alultartással ír

2014-ben került kiadásra a Wolfram Language c. könyve. 2019-ben Stephen Wolfram ingyenessé tette a fejlesztők számára a termékei alapját képező számítási motor használatát.

Egy kollégája azt jósolta, Stephen Wolfram biztosan kap majd Nobel-díjat, csak még azt nem tudni melyik kategóriában. Ám ha a híres nemzetközi elismerés díjazottjai közé kerül, akkor egyúttal a balkezes Nobel-díjasok közé is, ugyanis Stephen Wolfram balkezes. Íráshoz is bal kezébe veszi a tollat, és az ún. alultartást alkalmazza.

150 éve született Marie Curie

Marie Curie ír

Egy varsói pedagógus házaspár ötödik gyermekeként született Maria Skłodowska 1867. november 7-én. Nővérét a tífusz, anyját a tüdővész vitte el. Maria még nem volt 12 esztendős, amikor a négy testvér anya nélkül maradt. Ő kiváló eredményekkel végezte el az iskoláit. Majd tanítást vállalt, hogy nővére folytathassa orvosi tanulmányait Párizsban. Ő 1891-ben költözött Párizsba és megkezdte tanulmányait a Sorbonne természettudományi karán. Egy magas francia tudós megkérte a kezét, így nem tért már haza. 1895 nyarán lett Pierre Curie (1859-1906) felesége. Két évvel később megszületett első lányuk, s Marie Skłodowska Curie hamarosan nekikezdett a doktorijának. Kutatásait férje is segítette, felfedezték a polóniumot, majd a rádiumot. Mindezért 1903-ban a Curie házaspár a fizikai Nobel-díj kitüntetettje lett. 1904 végén született meg második lányuk. A kicsi még csak másfél éves volt, amikor apja egy utcai balesetben életét vesztette. Marie Curie negyven éves sem volt, amikor özvegyen marad lányaival. Átvette férje laboratóriumát és folytatta a kutatásokat. 1911-ben a kémiai Nobel-díj kitüntetettje lett, s ezzel a tudományos élet legendája is. A párizsi majd a varsói Rádium Intézet létrejöttében meghatározó szerepe volt. A veszélyes anyagok, amelyekkel dolgozott, felelőssé tehetők betegségért és haláláért, mely 1934 nyarán következett be 66 éves korában. Nem érhette meg, amikor lánya Irène Joliot-Curie és veje Fréderic Joliot-Curie is átvehették 1935-ben a kémiai Nobel-díjat. Másik lánya, Ève Curie nem a tudomány terén ténykedett, ő megírta híres édesanyja életrajzát.
Marie Curie-t a neves balkezesek között tartják számon, kapott egy fejezetet Ed Wright Balkezesek a világtörténelemben c. könyvében is. S bizonyos mozdulatai alapján indokoltan, ám a fellelhető fotóit nézve minden bizonnyal, ahogyan az akkoriban elvárt volt, a jobb kezét használta íráshoz.

Albert Einstein jobb kézzel írt

Albert Einstein 1879. március 14-én született Németországban és 1955 áprilisában hunyt el az Egyesült Államokban. A XX. század legnagyobb tudósának tartják, sőt az évszázad emberének is titulálták már. És talán a leghíresebb, akiről úgy hírlik, hogy balkezes. A kreativitás és  a balkezesség között van ugyan összefüggés, ám ez még nem bizonyítja, hogy Einstein balkezes volt. Ezt a tényt több híres balkezest listázó oldal is kétségbe vonja. Mégis tartja magát ez a vélekedés.
Furcsa módon az „Einstein is balkezes volt” hiedelmet egy másik is erősíti, miszerint Einstein iskoláskorában megbukott matematikából. És úgy tűnik ez is csak afféle kultúr-legenda.
Eddig nem került elő olyan hiteles kép, ahol Einstein bal kézzel írt volna. Hogy átszoktatták vagy magától látta jobbnak, hogy jobb kézzel írjon, az sem zárható ki. De egy bizonyos, az Einstein kézírását elemzőknek őt jobbkezesnek kell tekintenie.

Íme egy összeállítás, ez a kisfilm olyan fotókból készült, amelyeken Einstein ír.