Rubik Ernő bal kézzel ír

Rubik Ernő
autogramot ad

Ma van a születésnapja a kockájáról híressé lett magyar építésznek, játéktervezőnek és feltalálónak. Rubik Ernő 1944-ben született. Apjától (id. Rubik Ernő) a műszaki érdeklődést, anyjától a művészet szeretetét örökölte. Már gyerekkorában nagyon sokat rajzolt, főleg mértani testeket. A balkezes kamasz kézírását egy grafológus megvizsgálva azt mondta: „Hatalmas pályát fog befutni a tehetsége révén”. Rubik Ernő harmincéves volt, amikor építész-tervezőként elkészítette, majd 1975 elején beadta térbeli logikai játéka szabadalmát. 1977 végén jelentek meg nálunk az első Bűvös kockák, amelyeket néhány év múlva már Rubik Cube néven ismert meg a világ. A legismertebb magyarok között említhetjük. Ő azonban kerüli a nyilvánosságot, inkább dolgozik. Kitalált más játékokat is, tanított, szerkesztett szakmai folyóiratot, tervezett számítógépes játékokat és bútorokat is. Feltalálókat támogató alapítványt hozott létre. A rá irányuló figyelmet és ünneplést azonban jövőre nem kerülheti el, hiszen ő maga hetvenéves lesz, a híres kockája pedig negyven.
Rubik Ernő bal kézzel ír, s vannak híres kockájának nagy kedvelői között más ismert balkezesek is, például Barack Obama és Justin Bieber. Utóbbit láthatjuk ezen a felvételen a Rubik-kockával.

Ferkai András bal kézzel ír

Ferkai András
horgas tartással ír

Hatvan évvel ezelőtt, 1953. június 7-én született Budapesten, itt kezdte meg építészmérnöki tanulmányait is. Már tanulóéveiben is az építészettörténet volt a kedvenc tárgya. Építész-tervezőként dolgozott egy évtizeden át és közben elvégezte a BME mesterképzőjét is. A Magyar Építészet folyóirat szerkesztője lett, s érdeklődése egyre inkább az építészettörténet felé fordult. Első könyve 1988-ban jelent meg. A 90-es években kezdte a tanítást, s emellett fő tevékenységének az építészettörténeti és elméleti kutatást tekinti. Hazai és külföldi egyetemeken és főiskolákon tart előadásokat, nemzetközi konferenciák rendszeres résztvevője. Gyakran publikált a közelmúlt magyar építészetéről és kortárs témákról. 2002-ben kapott Ybl-díjat. 2005-től egyetemi tanár. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora.
Ferkai András építészettörténész megosztotta velünk személyes élményeit: „A balkezességem nem okozott különösebb problémát, engem már nem akartak átszoktatni az iskolában. Szerencsém volt, olyan osztályfőnököt kaptam, aki természetesnek vette, hogy nem mindenkinek a jobb keze az ügyesebb. Ennek ellenére azért voltak gondjaim a balkezességből: akkor még töltőtollal tanultunk írni, és sokáig elmázoltam, amit írtam. Lassan vettem fel azt a kifacsart kéztartást, amit a fényképen is látni. Ha felülről fordítottam a kezem a sorra, akkor meg tudtam óvni a leírt szavakat. Ez a furcsa tartás azután máig megmaradt, pedig a mai golyós- és rosttollakkal már nem lenne szükség rá. Viszonylag szépen tudok szabad kézzel írni, de a kezem hamarabb elfárad, mint a jobbkezeseké. Könnyebb lenne tükörírásban, visszafelé, kamasz koromban kipróbáltam.”

Vargha Mihály bal kézzel írt

Ma lenne hatvan éves a közelmúlt hazai építészeti közéletének meghatározó alakjaként ismert Vargha Mihály. Építész diplomájának megszerzését követően tervezőként dolgozott, majd egyre inkább a publikálás felé fordul. Alaptémája az építészet volt, hangnemét a humánum hatotta át, s a jobbító szándék csendült ki cikkeiből. 1986-tól szerkesztője volt a Magyar Építőművészet folyóiratnak, majd 1997-től annak újraindítója és főszerkesztője. Egészen 2000-ig, amikor médiumot váltott és az epiteszforum.hu szakmai honlap főszerkesztője lett egészen haláláig.
Akik ismerték, tudják, Vargha Mihály kivételes személyiség volt. 2010 márciusában hirtelen zárult le a neves építészkritikus életműve. Addigi elismerései mellé újabb posztumusz díjak kerültek. Tavaly év végén Tényvisszaverődések címmel jelent meg könyve. Ebben több lapon is láthatók kéziratai, sőt utolsó oldalára gyermekkori írása került. Vargha Mihály balkezes írásának fő jellegzetessége az erős kötöttség.
Kézírásról pályatársa, a szintén balkezes, Ferkai András is szót ejtett személyes búcsúztatójában: „Látom Mihály nyurga alakját, ahogyan a vadszőlővel benőtt udvarra néző szobában kéziratokat javít, mindig töltőtollal, szépen kanyarított betűkkel, amit balkezesként kifejezetten irigyeltem a balkezestől: hogyan tudja, ilyen könnyedén tolni a betűket tolla hegyével?”

Ettore Sottsass bal kézzel alkotott és írt

Ettora Sottsassnak az apja is építész volt, így szinte egész életében, mely kilencven esztendőt ölelt fel, ő volt az "ifjabb". 1917. szeptember 14-én született Ausztriában, osztrák anya és olasz apa gyermekeként. 12 évesen került újra Olaszországba. Mire végez az egyetemen a háború közeleg, előbb a seregbe, majd koncentrációs táborba kerül. 1945 után azonban hazatérhet s dolgozhat. Az építészet mellett már a formatervezéssel is foglalkozik, 1958-tól pedig ez kerül nála előtérbe. Írógép, számológép, szék, bútorok - kötődnek a nevéhez. S az olasz design elméleti alapjait is megteremti. 1981-ben megalakítja a Memphis csoportot, s tárgyaival meghódítja a világot. Még betöltötte a 90. életévét, ám 2007 utolsó napján elhunyt. De tárgyai, melyeknek személyiséget adott, itt maradtak. Vallotta, hogy a körülöttük lévő tárgyaknak nemcsak funkciója van, hanem szépnek is kell lenniük. 2001-ben nyilatkozta "Ha valami megmenthet minket, az a szépség." Egyik munkatársa pedig azt mondta róla, hogy varázsló volt, s nélküle szürke lenne az életünk. A balkezes alkotó egyébként szenvedélyes fotós volt, élvezte volna, ha most a digitálás fényképezés korában élhetne. Mi pedig most könnyedén megnézhetjük hogyan gesztikulál, számol és lapoz a bal kezével, csak rá kell keresni a világhálón a videók között.