Viktória királynő jobb kézzel írt

195 évvel ezelőtt, 1819. május 24-én született Londonban. Testvérek és apa nélkül nőtt fel. Makrancos kislány volt és hároméves koráig csak németül beszélt. Később megtanult angolul, de franciául, olaszul, görögül és kínaiul is tudott. 18 évesen került trónra Viktória néven. Ezt követően néhány éven belül házasodott, az esküvőjén fehér menyasszonyi ruhát viselt – és ezt ő hozta divatba. Férje, Albert igazi társnak bizonyult az uralkodásban is, nem csoda, hogy hosszasan gyászolta őt, s feketében járt. Házasságuk 21 éve alatt kilenc gyermekük született. Sok unokája révén szinte Európa összes uralkodócsaládjával rokonságba került. Viktória 82 évesen végelgyengülésben hunyt el 1901 elején. Halálával a brit birodalom fénykorának tekintett – róla elnevezett – viktoriánus korszak is véget ért. A művelt királynő igazán népszerűvé vált, s ő ezidáig a leghosszabb ideig uralkodó nő (63 év 7 hónap). Neve ott található a történelem híres balkezeseinek sorában, fényképe pedig Ed Wright Balkezesek a világtörténelemben című könyvének címlapján. S bár Viktória balkezűsége aligha kérdőjelezhető meg, azon nem kell meglepődnünk, hogy e könyvben is olyan fotó van, ahol jobb kézzel ír. Hiszen még Viktória dédunokáját, VI. Györgyöt is átszoktatták. Viszont az ő dédunokája, Vilmos herceg már élhet természetes adottságával.

VI. György király balkezesnek született

VI. Györgyöt átszoktatták
a jobb kézzel való írásra

A király beszéde című film kapcsán tavaly ilyenkor mindenütt téma volt   VI. György, aki 1936-52-ig volt az Egyesült Királyság uralkodója (1937-ben koronázták meg). Az Albert Frederick Arthur George neveket kapta születésekor. Amikor 1895. december 14-én született még dédnagymamája, Viktória királynő volt a trónon. A későbbi VI. György éppúgy másodszülött volt, ahogyan az apja V. György is. Ő rendelte el, hogy balkezes fiát úgy szoktassák rá jobb keze használatára, hogy a baljára egy hosszú szíjat rögzítsenek, és azt rántsák meg, ha azt a kezét venné igénybe. Ennek eredménye lett, hogy jobb kézzel írt. De e szigorú bánásmód lehetett dadogásának oka is. Hiszen amikor beszélni kezdett még nem dadogott, csak 7-8 éves korától. Főleg a k-hanggal gyűlt meg a baja. A lábát sínbe tették, hogy kiegyesedjen, mert csámpás volt, akárcsak az apjáé, s persze állandóan összehasonlították a bátyjával. Ő tartalékként nőtt fel, de aztán mégiscsak király lett. S méltó lett címéhez. Írásképe is világos, letisztult, illendő egy uralkodóhoz.