Glenn Gould egyéni t betűi

A balkezesek által készített írások egyik gyakori és jellegzetes eleme: az ún. fordított t-áthúzás. Ilyenkor a betű törzsvonalán az áthúzás nem az írás megszokott irányának megfelelően, azaz balról jobbra (előre) haladva történik, hanem a balkezes mintegy maga felé húzva, azaz jobbról balra kivitelezi. 

A bal kézzel író Glenn Gould írásában több ízben szép példáját láthatjuk ennek, egyéni megoldásokkal. 
Mivel az írása erősen kötött, legtöbbször csak a szó végére érve foglalkozik azzal, hogy a már korábban leírt t betűt áthúzza. Ilyen módon hozza létre az olykor több betűn is átívelő, többnyire enyhén boltíves áthúzásait, melyek jellegzetes elemei kézírásának. Mindet érdemes szemügyre venni, de külön felhívnám a figyelmet egy igazi csemegére is.
A fent bemutatott részlet jobb alsó sarkában lévő szavakat a t áthúzásával kapcsolja össze, méghozzá úgy, hogy miután oda-vissza „tekeri” a betű törzsén a szóvégi t-áthúzást, azt tovább is viszi. Így gyakorlatilag előbb „húzza át” a következő szó (this) első betűit, mint hogy azokat leírta volna! 

Steve Morse gitáros autogramja

Ez a meghatározás félreérthető lehet, hiszen jelezheti a nevezett autogramját, aki egyébként gitáros, ám akár olyan autogramról is lehetne szó, amelyre valamiért ráillik a „gitáros” jelző. Nos ebben az esetben mindkét változat helytálló, hiszen amikor Steve Morse leírja a nevét gyakran odakanyarintja még mellé egy gitár egyszerű rajzát.

Steve Morse gitáros kézjegye

Steve Morse itt bemutatott kézjegyének érdekessége, hogy tollfelemelés nélkül íródott. Legalábbis a nevét így egybe írta le. Más aláírásait is látva, elmondható, hogy ez nem mindig sikerül így, de általában a nevének elemeit ugyanilyen lendülettel írja le. És ha el is válnak egymástól, mégis elég közel kerülnek. Itt azonban egy egységet képeznek. Még ha a többi betű közül kiemelkedő M betű, valamelyest megtörni is látszik ezt. Ennek az M-betűnek a sajátossága, hogy a magassága csökkenő tendenciát mutat.
A t-áthúzás megoldása általában árulkodó jele a balkezességnek. Nos, az ő t-áthúzása igazán különleges, hiszen a t betűje belekerül az S-ébe, és már olyan is mintha lenne áthúzása, ám tényleges t-áthúzás előtt még három betű leír (bár ezek közül csak egy azonosítható), azaz a Steve név utolsó vonásával tér vissza, hogy az áthúzással t-betűt alkosson az ott lévő törzsvonalból. Majd ezt újra áthúzva lendül tovább az M-betűhöz.
Bármennyire is egységesnek hat az aláírás, mégis érezhető, hogy a „Steve” jellege oldottabb, kanyargósabb és lendületesebb, míg a „Morse” vonalvezetése határozottabb és szögesebb.
A gitár egyszerű rajza a betűk alá kerül horizontálisan nagyjából középre, s akár egyéni formájú paráfnak is tekinthetnénk.

Balkezességre utaló jelek Petra Kvitova aláírásában

Ugyan tudjuk, hogy a balkezes teniszező Petra Kvitova bal kézzel is ír, érdemes néhány a balkezességre utaló jelet mutatni az aláírásban.  

A balkezességről árulkodó egyik leggyakoribb jel a kézírásban a t-áthúzás iránya. Ugyanis a balkezesnek úgy esik kézre, ha jobbról balra (azaz az írásirány tekintetében visszafelé) haladhat ennél a mozdulatnál. A cseh teniszező részlegesen kiírt családnevében („Kvit”)  jól megfigyelhető a balra tartó t-áthúzás.
Keresztnevének közepén is van egy t-betű, amelyet mondhatjuk, hogy duplán húz át. Bár az áthúzása annyira alacsonyan van a betű törzsvonalán, hogy inkább csak afféle „talpat” képez vele. De a lényeg, hogy ezekben a t- betűkben egy a neki jóleső (balra irányuló) és egy a szokványos irányba haladó vonás is van. (A t-áthúzásokat zöld nyilak jelölik.)
A balkezesek írásában gyakran láthatunk visszakanyarodó végvonalakat is, ahogyan a Petra név végén itt is felfedezhetjük (rózsaszín nyíllal). Sőt olykor a vonal-kezdetekben is megjelennek ilyen balirányú elemek, mint Kvitova esetében a K-betű egyik részében (rózsaszín nyíllal jelölve).

30 éves Matthew Langille a balkezes grafikusművész

Anyukája neves textilművész, a nagyapja meg az 50-es 60-as évek ismert absztrakt művésze. A képzőművészethez való tehetséget volt honnan örökölnie az 1982. május 3-án született fiúnak. 11 évesen kezdte kifejezni magát a művészetben. Egy képzőművészeti táborban az üvegművészet keltette fel érdeklődését, és ebben mélyedt el. Ám amikor 18 évesen bekerült egy művészeti iskolába már más lehetőségek is vonzották. Mivel a leghelyesebb lányok a formatervező szakon voltak, erre a szakra váltott. És úgy tűnik ez bejött neki. Már a főiskola elvégzése után hamarosan bemutatták nyomatait és rajzait, és megjelentek képei a művészeti folyóiratokban. Nemcsak az USÁ-ban, hanem külföldön is. Kifejlesztette saját stílusát, mely könnyed és merész is. A New York City-ben élő termékeny művész jellegzetes „fiatalos” alkotásait nemzetközi divatházak, nagynevű márkák termékein láthatjuk viszont.
Matthew Langille bal kézzel rajzol és ír. Az a fajta t-áthúzás, melyet az aláírásában láthatunk, jellemzően balkezes megoldás.