Dr. Zacher Gábor bal kézzel ír

Mai születésnaposunk Dr. Zacher Gábor 1960-ban született neves orvos-dinasztiába. Majdnem két évtizeden át mentőorvosként dolgozott, ám amikor kiderült, hogy allergiás a gumikesztyűre szakterületet váltott. Ma a Péterfy Sándor utcai Kórház toxikológiai osztályának vezetője. Elismert szakemberként lett médiaszereplő. Igazságügyi szakértőként és tanárként is hasznosítja tudását. Jó beszélőkéje van így gyakran tart előadásokat, és tavaly egy könyve is megjelent. Szakterülete a szervezetet károsító anyagok, azaz a mérgek. S mivel káros szenvedélyeink is gyakran ilyen anyagokhoz köthetőek, így gyakran kérdezik őt is szenvedélyeiről.
Gyakorlatilag a munkájának él, 4-5 órát alszik csak. A családja is a rangsor elején van nála. Feleségével és fiával a főváros közelében lévő településen él. Szívesen fut, kerékpározik. A pipázás is nagy szenvedélye. A munkás hétköznapjait pedig mogyorós csokival édesíti meg, s ha felbont egy üveg lekvárt, az el is fogy. Említsük meg, hogy egyik felmenője a Sacher-torta készítője és névadója. S ezért gyakran fogyasztják ezt családi ünnepeken. Amit a mai ünnepelt bizonyára bal kézzel szel fel.
Dr. Zacher Gábor megosztotta velünk gyermekkori élményét: „Megpróbáltak átszoktatni az iskolában. Amikor 66-ban első osztályba mentem, mondták, hogy «Ne a csúnya kezeddel írjál!» Akkor még nem volt szokás bal kézzel írni. Elkezdtem dadogni, és elvittek pszichológushoz, aki mondta, hogy hagyni kell, hogy bal kézzel írjon. Olyan három-négy héttel utána, hogy engedtek bal kézzel írni, megszűnt a dadogás is. Azóta is bal kézzel írok, mondjuk elég rondán, még magam sem tudom elolvasni."

Albert Schweitzer jobb kézzel írt

Albert Schweitzer balján
a cica, jobb kezében a toll

Oganga avagy Nagy Fehér Varázsló, ahogy a gaboniak hívták orvosukat, akit mi Albert Schweitzernek ismerünk. 1875. január 14-én született egy elzászi településen. Előbb teológiát tanult, majd amikor a filozófia és a teológia doktora lett, orvosi tanulmányokba kezdett. 38 évesen lett orvos, ekkor indult Afrikába, s ott kórházat alapított. Olykor vissza-visszatért Európába, humanitárius tevékenységei miatt, no meg azért is, hogy a gyógyító missziójának anyagi fedezetét előteremtse. E célból orgonakoncerteket is adott, hiszen Bach avatott tolmácsolója és munkásságának kutatója volt. A második világháborút követően az árva gyerekeknek falvakat hozott létre. Teológiai, filozófiai és zenetudományi műveket írt. 1952-ben Nobel-békedíjat kapott. Egész életében fáradhatatlanul dolgozott, 1965 szeptemberében 90 évesen hunyt el.
Albert Schweitzer is szerepel a híres balkezesek listáin, ám csak olyan fotókat lelhetünk fel, amelyeken jobb kézzel ír. Az a mendemonda járja róla, hogy balkezes volt, ám cicája szeretett a bal kezénél pihenni, ezért, hogy ne zavarja, megtanult jobb kézzel is írni. Több fotón is látható, ahogyan az íróeszközt, szokatlanul, a mutató és a középső ujja között tartja. Albert Schweitzer nem szerette a töltőtollat, inkább az asztalán heverő tollszárak közül választotta ki az éppen megfelelőt.