A balkezes kéztartások közül a tolótartás (eltoló technikának is nevezik) legfőbb jellemzője, hogy az íróeszközt tartó kéz nagyjából az írással létrehozott aktuális sorral együtt halad. (Jobbkezeseknél ez a természetes, a kéznek kényelmes módozat, és aki jobb kézzel ír, az ilyenkor láthatja, amit leírt, hiszen az „üres” részen van a keze.) Ám ha a balkezes választ ilyen mondhatjuk úgy „sorkövető” írásmódot, az íróeszközt tartó keze a leírt szöveget súrolja, amely eszközöktől függően különböző mértékű elmosódottságot, „maszatosságot” okozhat az írásban. Ha további kényelmetlenséget vállalva netán megemeli a csuklóját, ez némileg kiküszöbölhető, ám a leírt szövegre ez esetben sincs tiszta rálátása. A balkezes írástechnikák közül a tolótartás takar a legtöbbet az éppen készülő írásból.
A tolótartás elnevezése is utal arra, hogy aki ezt alkalmazza, a
tollat nem húzza - ahogyan a hasonlóan író jobbkezes - hanem inkább tolja. Ez valamivel kényelmetlenebb és az írás bizonyos jellemzőit is
befolyásolja. A kézfej folyamatos tolásának (csúsztatásának) nehézkessége miatt vannak olyanok,
akik inkább araszolgatnak, azaz a kézfejet megtámasztva addig nyújtják az
írást, amíg lehet, majd egy nagyobb mozdulattal továbbköltöztetik a kézfejüket.
És akadnak olyan balkezesek, akik ezt az írásmódot
választva, a papír megdöntésével javítanak valamit helyzetükön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése