A költő John Ashbury bal kézzel ír

A ma 90 éves amerikai költőt élő klasszikusként tartják számon.
1927. július 28-án született a New York állambeli Rochesterben és egy farmon nőtt fel. Apja termelő, anyja tanárnő volt, ám anyai nagyapja egyetemen tanított, ő adott sok könyvet a kezébe. John 12 esztendős volt, amikor az öccse meghalt.

Bár diákkorában írt verseket, eleinte festőnek készült. A Harvard Egyetem irodalmi folyóiratánál is ténykedett, szakdolgozatát pedig W. H. Auden költészetéről írta. 1949-ben diplomázott. Az ötvenes évek elejétől New Yorkban élt, és a New York-i költői iskola – az utolsó nagy hatású avantgárd csoportosulás – meghatározó alakja lett.
Éveket töltött Párizsban (1962-66), ahol a szürrealizmus is hatott rá. Valamint ennek folyományaként számos francia költő művét ültette át angolra. A hatvanas évek második felében visszatért Amerikába, hogy megözvegyült apja közelében legyen.
A hetvenes évek közepén nyolcadik verseskötetének kapcsán már a nagyközönség is megismerte Ashburya nevét. És az amerikai költők elitjébe került. Díjainak listája egyre hosszabbodik, legtöbbször a Pulitzer-díját említik. Versei ugyan nem könnyűek, de van mélységük, így jogosan hangoztatják hazai irodalmárok, hogy ideje lenne már önálló Ashbury-kötet megjelenésének magyar nyelven (és nem pusztán azért, mert ő a nemzetközileg legismertebb kortárs amerikai költő).
Ashbury 25 esztendőn át volt műkritikus. A 70-es évek elején kezdett tanítani, s később a nevezetes Bard College professzora lett.

Ami a magánéletét illeti: Ashbury fiatalkorában tisztázta magában, hogy saját neméhez vonzódik. Partnerével 1970-ben találkozott. Együtt élnek, hol New York-i, hol hudsoni otthonukban.
John Ashbury, aki XX. századi amerikai költészet megkerülhetetlen alakja, balkezes, horgas kéztartást alkalmazva bal kézzel ír.

100 éve született Csorba Győző

Csorba Győző
dedikálás közben

Csorba Győző költő, műfordító, szerkesztő és könyvtáros 1916. november 21-én született Pécsen. És e hely lett számára: „A VÁROS mindörökre”.

Születésekor eldőlt, hogy Csorba Győző balkezes lesz, pontosabban, hogy több tevékenységhez, így az íráshoz is a bal kezét lesz kénytelen használni. Ugyanis jobb keze hiányával kellett együtt élnie. Sokgyermekes családban nőtt fel, szülei egyszerű emberek voltak. Amikor egyetemre járt már eltartotta magát. Verseket ifjúkorától írt, 22 évesen maga jelentette meg első kötetét, még mielőtt doktorált volna. 1943-tól könyvtárosként dolgozott, bő fél évszázadon át.
Csorba Győző 1944 novemberében házasodott, és az ötvenes évek elején három lányával lett teljes a Csorba-család. Később az unokák is köré sereglettek. Éppúgy, ahogyan pályatársai is keresték társaságát. Irodalomszervezőként is ténykedett, pécsi folyóiratok szerkesztőségében munkálkodott. Verseskötetei mellett, műfordításai is gyarapodtak. De meséket, bábjátékokat is alkotott. És a hivatalos elismerések sem maradtak el. 1985-ben személyében az első vidéki költő kapott Kossuth-díjat.
Csorba Győző 78 éves korában 1995 őszén hunyt el szülővárosában. Pécs nemcsak utcát és könyvtárat nevezett el jeles szülöttjéről, idén még emlékévvel is tisztelgett előtte.

Art Garfunkel bal kézzel ír

A hatvanas években nagy népszerűségnek örvendő Simon and Garfunkel énekes páros egyik fele Arthur Ira Garfunkel néven született 1941. november 5-én New York Queens negyedében. Úgy 12 évesen, iskolásként haverkodott össze Paul Simonnal. Hamarosan együtt zenélgettek, s már sikerdaluk is lett. De Garfunkel inkább egyetemi (építészeti, művészettörténeti és matematikai) tanulmányaira koncentrált. Majd 1963-tól már Simon and Garfunkel néven muzsikáltak együtt. Világsikert hozott nekik második albumuk címadó dala a Csend hangjai. Majd újra átütő sikert arattak a Diploma előtt című film zenéjével. A 70-es évek beköszöntével a duó a csúcson volt, ám mégis szétváltak útjaik. Aminek egyik oka lehetett, hogy Garfunkel inkább forgatott, mint a stúdióban lett volna társával. Az 1970-ben bemutatott 22-es csapdája film egyik főszerepét kapta, s később más filmekben is játszott. A duó felbomlását követően még adott ki szólóalbumokat, de ezek egyre ritkábbak lettek. Persze a híres duó is összeáll egy-egy alkalomra. A gitáron, zongorán és hegedűn is játszó énekes zeneszerző is Garfunkel alkotói munkásságának a költészet is része. (S a grafológus csak megemlíti a tényt, hogy szerzői álnevei között a Tom Graph is ott van. Ami nem is logikátlan, hiszen kezdetben Tom és Jerry néven játszott a híres duó, a családnevének elejét pedig betűcserével módosította.) Sokat olvas és nagy könyvgyűjtő.
Ma már New York elit részében lakik és második házasságban él, amelyből két fia született 1990-ben majd 2005-ben.

Blaise Cendrars jobb híján balkezes lett

Cendrars dedikál

Egy svájci kisvárosban született Frédéric Louis Sauser néven 1887 szeptemberének első napján. Francia és skót vér is csörgedezett ereiben. Kalandos ifjúkorát ugyancsak regényes felnőttkor követte. Járt keleten és nyugaton, Szentpéterváron és New Yorkban is, mégis Franciaország lett az új hazája. Az első világháborúban harcolva sebesült meg és 1915 szeptemberében könyöktől amputálni kellett a jobb karját. 28 éves ekkor, s nemcsak cigarettára gyújtani tanult meg csupán baljával, de innentől íráshoz is csak a bal kezét használhatta. Művégtagot nem fogadott el.
Hivatalosan 1916-ban lett francia, akkor már az avantgárd elismert művésze volt. Már papírra vetette legjelentősebb költeményeit.
Több írói álnevet is használt. A Blaise Cendrars név alapja alkotói hitvallása, mely szerint a művészet önemésztő önföláldozásból fakadó újjáteremtődés.
A XX. század elejének párizsi művészeinek baráti köréhez tartozott. Egyik szellemi mestere Szittya Emil volt, általa ismerte meg Kassák Lajost is. Forgatott filmeket és volt haditudósító. Első feleségétől három gyermeke született, egyik fia a második világháborúban elhunyt. Cendrars ezt követően több regényében dolgozta fel addigi életét. 1949-ben újra megnősült. 1956 nyarán agyvérzést kapott. 1961 januárjában hunyt el Párizsban 73 évesen. 
Több regénye is megjelent magyarul. Költeményeit magyar nyelven Kassák fordításai révén érhetők el. Cendrars költészete azért is figyelemreméltó, mert az avantgárd irányzatok ötvözete.
Blaise Cendrars a balkezes írástechnikák közül az ún. alultartást alkalmazta, ahogyan az alábbi felvételen (kb. a közepén) látható is.
 

Balkezes költő: Kántor Péter

Kántor Péter
bal kézzel ír

1949. november 5-én született Budapesten. Előbb angol-orosz, majd magyar nyelv és irodalom szakon diplomázott. Tanított, volt lektor, szerkesztő, foglalkozik műfordítással, de mindezek csak kísérő tevékenységei költői pályájának. A versírásról egyik nagy interjújában ezt mondta: „…valahányszor íráshoz fogtam, mindig vers jött ki belőle”.
Első verseskötete 1976-ban, Kavics címmel jelent meg. 1990-ben írott Megtanulni élni c. versét költészete kulcsának tartja egyik kritikusa. 2009-ben az akkor hatvanéves alkotó válogatáskötete is ezt a címet kapta. Tavaly megjelent könyvének borítóján kézírással áll a cím: Köztünk maradjon. De nem a balkezes költő saját kézírásával. Kár! – jegyzem meg, grafológusként, hiszen írása egyedi és jól olvasható.
Kántor Péter költővé válásában egy interjújában szerepet juttat balkezességének is. „Öt vagy hat éves koromban egyszer csak elkezdtem nagyon félni, hogy mi lesz velem az iskolában. Hiszen én balkezes vagyok. De a nagymamám megnyugtatott: Petőfi is balkezes volt. Így aztán Petőfi után, a nagymama közvetítésével, költő lettem. Nem volt más választásom.” – írja magáról. S mindehhez még annyit tesz hozzá: „Az általános iskola első osztályában megpróbáltak ugyan átszoktatni a jobbkezességre, de sikertelenül. Az átszoktatásra való próbálkozás nem volt túl durva, de még ha sokkal keményebben próbálkoztak volna is, sikerre akkor se számíthattak volna, hiszen a nagymama meg én már korábban eldöntöttük ezt a dolgot.”

Háy János, akinek „fordítva vannak a kezei”

A balkezes Háy János
jobb kézzel dedikál

A mai születésnapos író, költő, képzőművész és majdnem zenész életrajzának saját variációt itt találják. Az egész úgy kezdődött, hogy 1960. április 1-jén megszületett, és később kiderült, hogy még a balkezességgel is megtréfálta a természet. „Apám és a helybéli orvos meg volt róla győződve, hogy a balkezesség «rossz szokás», s a szülőnek kötelessége ezt «rendbe rakni», és a tanítónőm is így gondolta a nyeles favonalzóval.” Háy János a jobb kezét használja íráshoz. S tegyük hozzá gyorsan: ha nagyon muszáj! Amikor csak lehet, kerüli a kézzel való írást, ennek okáról vallja: „Átszoktatott balkezes vagyok, s ebből adódóan van némi diszgráfiám… a mai napig nem tudok rendesen kézzel írni, olyankor úgy érzem, hogy csúcsforgalom van az agyamban, bal kézzel pedig a technikáját nem tanultam meg.” – Így amikor csak teheti, a számítógépet veszi igénybe írásos műveinek elkészítéséhez. A kortárs magyar szépirodalom egyik legnépszerűbb szerzője, nemcsak írja, maga is illusztrálja könyveit. Bal kézzel rajzol, és a szerszámokat is csak baljával tudja használni. A gitározásban azonban alkalmazkodott a hagyományos hangszertartáshoz.
És valószínűleg a „hadd beszéljenek helyettem a műveim” elvet valló alkotók körébe tartozik, hiszen megkeresésemre, hogy a balkezességével kapcsolatos élményeit ossza meg e blog olvasóival, készségesen elküldte A bal kéz című novelláját. A hol kacagtató, hol szívfacsaró történetet érdemes elolvasniuk, főleg azoknak a szülőknek, akiket foglalkoztat a gondolat, hogy balkezes gyermeküket a jobb keze használatára vegyék rá. Bármennyire is jó szándék vezeti őket, lehet, hogy mégis lemondanak róla… s elfogadják, hogy az a gyerek nem tehet róla, hogy „fordítva vannak a kezei”.

Alan Sillitoe bal kézzel írt

Alan Sillitoe tollát
bal kezébe fogta

Az angol író és költő 85 évvel ezelőtt, 1928. március 4-én született Nottinghamben. 14 évesen abbahagyta az iskolát, és dolgozni kezdett. Majd a légierőnél teljesített szolgálatot (pilóta, majd távírász és rádiós volt). Húszévesen TBC-s lett, s vagy másfél évig volt kórházban, ahol olvasással töltötte idejét. S hamarosan elkészültek első írásai. Leszázalékolva a kontinensen töltött éveket, Franciaországban és Spanyolországban. Mallorcán ismerte meg Ruth Fainlight, amerikai költőnőt, akit az ötvenes évek végén feleségül vett. Egy fiúk született és egy lányt örökbe fogadtak. Anglián kívül más országokban is éltek rövidebb hosszabb ideig. Ugyancsak Mallorcán találkozott honfitársával Robert Graves-szel is, aki újabb inspirációt adott neki az íráshoz. Sillitoe az 58-ban elkészült a Szombat este vasárnap reggel, majd az 59-es A hosszútávfutó magányossága c. kötete révén lett ismert. Elsősorban költőnek tartotta magát és több verseskötetei is megjelent. Más műfajokban is alkotott, de első két könyve sikerét egyik későbbi munkája sem múlta felül. Amellett, hogy munkamániás volt, szívesen utazott, szeretett kerékpározni és a külföldi rádióállomásokat hallgatni. Pipázott is. Munka közben a tollát a baljában tartotta, az írott szöveg alatt vezette kezét, maga felé döntötte a papírt és legtöbbször töltőtollat használt. 2010 tavaszán, 82 évesen rákban hunyt el.

Lewis Carroll balkezes volt, ám jobb kézzel írt

180 évvel ezelőtt, 1832. január 27-én született egy anglikán pap első fiaként Charles Lutwidge Dodgson. Korán megmutatkozott matematikai tehetsége, de az irodalom is vonzotta. Matematika tanár volt majdnem három évtizeden keresztül. Bár fényképészi tevékenysége is több lehetett volna, mint hobbi. Idővel írni is kezdett. Két könyvet írt logikai játékokról. Emellett esszéket, politikai pamfleteket és verseket is alkotott. Legismertebb művei a gyermekirodalom klasszikusai: az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban. Lewis Carroll írói nevét úgy hozta létre, hogy két keresztnevét lefordította latinra (Carolus Lodovicus) majd ezt újra angolra (Carroll Lewis), s ezt megcserélve született az a név, melyet szépirodalmi műveihez használt.
Lewis Carroll – mint sok átszoktatott balkezes – a tükörírás képességével is bírt. Egy egész fejezet szól róla Ed Wright Balkezesek a világtörténelemben című könyvében. Ott olvashatjuk, hogy átszoktatott balkezes volt és dadogott. Ám furcsa módon az ő esetében nem bizonyos, hogy ez az átszoktatással hozható összefüggésbe. Ugyanis 11 gyermek volt családjában s közülük nyolc dadogott. Dadogása mellett, nagyothalló is volt, s bár kellemes külsővel bírt, mégis feszengett a felnőttek társaságában. Szívesebben töltötte az idejét gyerekekkel, közöttük volt Alice alakjának ihletője is. Máig találgatják, hogy mennyire lehetett mély a vonzalma iránta, de hiányos hagyatékából ezt nehéz megállapítani. Az bizonyos, hogy felnőtt nővel nem lépett kapcsolatra az alatt a közel 66 év alatt, míg élt. 1898 januárjában hunyt el.

A friss Nobel-díjas irodalmár bal kezével tud csak írni

Tomas Tranströmer
már a bal kezével ír

A nyolcvanesztendős svéd író, költő és műfordító neve nem először bukkan fel a lehetséges díjazottak között. S a visszhangokból is kiderül, nem kétséges, hogy megérdemelten kapta a díjat. Tomas Tranströmer világszerte elismert alkotó, a legtöbbet fordított ma élő lírikus. Bár lehetetlen kísérletnek tekinti a műfordítást, maga is sokat fordít. Stílusirányzatokba nehezen besorolható, egyéni hangú alkotó. Már első kötete megjelenésekor a kritika és a közönség is elismeréssel fogadta. A természet, valóság és misztikum, lét és nemlét alkotásainak fő témái. Polgári szakmáját tekintve pszichológus, neves szakember volt. Ám 1990-es agyvérzése óta nehezen beszél, jobb karja szinte teljesen megbénult. Azóta bal kézzel ír és kevesebbet vagy diktál. Korábban is közel állt hozzá japán költészet versformája, ez rövidsége miatt utóbbi két évtizedben még testhezállóbb lett számára. Versei bár sötétebbek és koncentráltabbak lettek, de megmaradt tisztaságuk. Imádja a zenét, kedvenc hangszerén, a zongorán is bal kézzel játszik. Hazánkban 2001-ben és 2009-ben volt jelen irodalmi rendezvényen. Egyetlen prózakötete – gyermekkori önéletrajza – és két verseskötete magyarul is hozzáférhető.