James D. Watson is balkezes

Watson 1962-ben

James Dewey Watson egyike a modern biológia legnagyobb tudású és legeredményesebb művelőinek. 1928. április 6-án született Chicagóban. Kisgyermekkorában leginkább a madarak érdekelték. Zoológusként kapott diplomát, majd a genetika és a mikrobiológia kezdte érdekelni. Az ifjú dr. Watson Angliába ösztöndíjasként került, ahol már molekuláris biológiával foglalkozott. 1953 februárjában – akkor még csak 24 évesen – brit kollégájával közösen felismerte az öröklés anyagát hordozó DNS felépítését, a kettős spirál szerkezetét. Watson és kollégája, az angol biológus Francis Crick (1916–2004) mellett a kettős spirál szerkezet felismerését inspiráló Maurice Wilkins (1916–2004) ténykedését is Nobel-díjjal jutalmazták 1962-ben.
James D. Watson hamarosan megírta a felfedezés történetét A kettős spirál (The Double Helix) c. könyvében, mely igen népszerű mű lett (magyarul is megjelent). A könyvet 1968-ban adták ki, Watson ugyanabban az évben megnősült. Majd két gyermek apja lett. A tudományos kutatással nem hagyott fel, és e munkája mellett oktatott is. Könyveket is írt még. 2014-ben azzal vonta magára a média figyelmét, hogy árverésbe bocsájtotta Nobel-díját.
A balkezes híresség íráshoz a bal kezét használja, kéztartása leginkább a tolótartásra emlékeztet.

Andrew Fire a Nobel-díjas kutató bal kézzel ír

Az elismert kutató Andrew Zachary Fire néven 1959. április 27-én született Kaliforniában és ott is nőtt fel. Itt végzett az egyetemen 1978-ban matematikusként, majd öt évvel később a biológia doktora lett. Craig Melloval közösen 1997-ben fedezték fel, hogy két RNS molekulaszál segítségével képesek elnémítani bizonyos géneket egy sejt DNS-ében, így a gén nem fejtheti ki hatását a szervezetre. Kiderítették, hogy a génműködés úgy is szabályozható, hogy magukat a géneket nem bántják.
A génelcsendesítés vagy RNS interferencia folyamatának leíróként 2006-ban ők ketten kapták az orvosi Nobel-díjat a molekuláris biológiát forradalmasító munkájuk elismeréseként, ami hatékony genetikai orvosságokat eredményezhet. Hiszen az ún. géncsendesítés lehetőséget ad a genetikai információ áramlásának irányítására. Ezt pedig a gyógyításban lehet hasznosítani.
Andrew Fire, a Standford egyetem professzora akkor 47 évesen, viszonylag fiatalon a tudományos világ legrangosabb elismerésében részesült. Kollégája is közel egyidős vele. Ők ketten akkor, a Nobel-díj történetében a leggyorsabban elismert kutató lettek, amennyiben felfedezés és a díjazás között eltelt időszakot nézzük. De kettejük közül csak Andrew Fire mondhatja el magáról, hogy a bal kézzel írók között is ott van.