Nikola Tesla is balkezes volt

Tesla jobb kézzel írt

Tesla 160 évvel ezelőtt 1856. július 10-én (esetleg 9-én éjfél tájékán), villámlások közepette született egy a mai Horvátország területén lévő településen (akkor még a Monarchia része).
Önéletírásából tudjuk, hogy természetes balkezes volt, de iskoláskorában átszoktatta magát a jobb keze használatára. Három év alatt sikerült kétkezessé válnia. Ezért is van az, hogy több helyütt őt ambidexterként vagy kétkezesként említik.
18 évesen már öt nyelven beszélt. A szerbek mai büszkesége 25 évesen Budapestre jött, s elektromérnökként dolgozott. Több európai munka után Párizsba került Edison cégéhez. Majd onnan 28 évesen áthajózott Amerikába, s a nagy példakép Edison munkatársa lett. Ám az ifjú zseni és a nagy ember nem jöttek ki. Munkamódszerük is más volt. Ezen kívül Edison az egyenáramban, Tesla a váltóáramban hitt. Ő bár számtalan találmánya volt, nem tudta ezeket üzleti sikerekre váltani, ahogyan Edison, vagy ahogyan Marconi képes volt.
Az 1920-as évektől már egyre visszavonultabb életet élt. Szegényen halt meg 86 évesen, 1943 januárjában New York egyik hoteljában. Bár sosem kapott igazi elismerést életében, az utókor már formálja mítoszát.

Zseni volt, aki megelőzte korát. Tesla képességeiről legendák keringtek, teljes könyveket képes volt fejből megtanulni, illetve kivételes vizuális memóriája volt. 146 szabadalmat jegyeztek be a nevével, és csak halála után ismerték el a rádió feltalálójaként. Voltak furcsa szokásai is, és nagyon tartott a kórokozóktól. De ami a lényeges: Tesla is a kiemelkedő balkezesek táborába tartozik.

Leonardo, a talányos balkezes

Kéz-tanulmányrajza

A Leonardo-kedvelők már biztosan megnézték a pécsi kiállítást, de a reneszánsz mesterről mindig aktuális írni. Ő lehet az, akiről mindenki tudja, hogy balkezes volt. S ezt jórészt ugyancsak közismert tükörírással készült jegyzeteinek köszönhető.
Gondoljunk csak bele, hogy Leonardo da Vinci (1452-1519) félezer évvel ezelőtt élt, s ilyen időtávlatban az alkotó kézhasználatát egyértelműsíteni nem egyszerű. De ezen talányok a kutatóknak jó terepet adnak.
A reneszánsz itáliai polihisztora nagy valószínűséggel született balkezes volt, ám mivel kénytelen volt a jobb kezét is használni, egyre inkább ambidexter lett, tehát mindkét kezével egyformán jól rajzolt. Mivel a festést mások mellett inaskodva tanulta, valószínűleg ebben rávették a jobb kéz használatára. Amikor már önállóan dolgozott, bizonyos hogy festés közben mindkét kezét használta. Például arra, hogy ujjaival a festékréteget szétkenje, így aztán valóban megtalálható több képén is a „kéznyoma”, pontosabban ujjlenyomatai.
Ed Wright Balkezesek a világtörténelemben c. könyvének Leonardóról szóló fejezetében a művész balkezes vonásait veszi sorra, s közben megjegyzi: „nemigen részesült intézményes oktatásban.” Majd arra következtet: „Ha iskolába jár, bizonyára rákényszerítik, hogy hagyományos (»jobbkezes«) módon írjon”. De azt ő is megállapítja, hogy híres tükörírása mellett „a bevett gyakorlat szerint is tudott írni, ám azt csak a másoknak szóló leveleiben alkalmazta.”
Leonardo életének utolsó éveiben valamiféle bénulás jelentkezett a jobb oldalán. Vannak, akik e mögött paralízist sejtenek, mások a részleges bénulása okát szélütéssel magyarázzák, sőt némelyek úgy vélik ennek oka vegetáriánussága nyomán kialakult vitaminhiány lehetett. Mivel az idős mester ekkor már csak a bal kezét tudta használni, újra egyértelműen balkezes lett, mégpedig olyan kényszerbalkezes, aki természetes balkezes, azaz eredetileg is a bal keze volt az ügyesebb.

Kicsit balkezes, nagyon balkezes...

A balkezesség kapcsán ingadozók a statisztikai adatok, hiszen nem lehetséges a balkezesek megszámlálása, azért sem, mert a balkezességnek vannak fokozatai. Azaz, a balkezesek különböző mértékben bírnak ezzel a jellemzővel. Vannak, akik kevésbé balkezesek, így a balkezűségük akár rejtve is maradhat és vannak, akik jóval „balkezesebbek”, annyira, hogy letagadni sem tudják.
A balkezesség fokozatainak legrészletesebb osztályozása Kramer nevéhez fűződik. Ez alapján nézzük a balkezesség 5 fokozatát! A nagyon gyenge balkezességgel bírók utánzással átszoknak a jobbkezességre. A gyenge balkezes fokozatosan jobbkezessé válhat. Ők könnyebben alkalmazkodnak a jobbkezes világhoz. A közepes balkezesség esetén már segítségre szorul az átszokás, és fáradtságba kerül megszoknia a jobbkezességet, sőt az átszoktatás károsodást is okozhat. Az erős balkezességgel élők számára a jobbkezes cselekvések természetellenesek, ők már igazán balkezesek. A nagyon erős, extrém balkezességgel bíró személy, teljesen ügyetlen a jobb kezével, képtelen a jobbkezességre.
Nem tartoznak a fenti öt csoport egyikébe sem, tehát külön kategóriát kapnak azok, akik se nem balkezesek, se nem jobbkezesek, hanem mindkét kezüket egyforma gyakorisággal és ügyességgel használják, kétkezesek vagy ambidexterek.

Dolly mindkét kezével ügyesen ír

Mai születésnapos hírességünk Dolly, aki közel három évtizede frontembere és névadója a Dolly Roll együttesnek. Már négyévesen énekelt és zongorázott, gyermekkorában színésznőnek és festőnek készült. Többféle sportot űzött, és nagyon jó matematikus volt. Tanult a Színművészeti Főiskolán. 1980-ban csatlakozott a Hungária együtteshez. Ekkor ismerte meg őt és jellegzetes hangját a nagyközönség. A Dolly Roll 1983-ban alakult meg.
Dolly nemcsak névadója és énekese a népszerű rock and roll formációnak, zenéket és szövegeket is ír és ő tervezi a fellépő ruhákat. Szabadidejében szívesen rajzol. Színházi szerepet is vállalt a közelmúltban. Szereti a motorozást és nagy híve az egészséges életmódnak.
S ami itt ebben a körben a legfontosabb, Dolly eredetileg balkezes, az íráshoz azonban mindkét kezét használja. Megkeresésünkre szívesen adott információkat kézhasználatról.

Dolly baljában búzafűlével.
Alul az aláírása,
mely bal kézzel íródott.

 „Balkezesnek születtem. Általános iskolában kitűnő tanulóként egyetlen hármas osztályzat éktelenkedett a bizonyítványomban: „írás”-ból. Azért, mert bal kézzel írtam... Szép volt az írásom, de a tanárnő megmondta, csak akkor lehet jobb jegyem, ha jobb kézre váltok... Így lettem „kétkezes". Mindkét kezemmel egyformán írok. Mai napig váltogatom, éppen melyikkel írok. Amikor dedikálok – poénból – a szöveges részt jobb kézzel írom, az aláírást pedig ballal.
Talán valamivel gyakrabban írok jobb kézzel, ám rajzoláshoz vagy finomabb munkákhoz csak a bal kezemet használom. Varrótűvel egyáltalán nem, kisollóval rendkívül ügyetlenül tudok jobb kézzel bánni. Minthogy e két dolog kivételével minden mást egyformán tudok tenni, többnyire nem is tudom, melyik a bal illetve a jobb oldal. Ha én vezetek és mondják, hogy merre forduljak, ez elég mulatságos a fiúknak.
A kétkezességnek még vannak más következményei is: a humán- és a reál-tárgyakhoz is van érzékem, és mai napig mindkét terület iránt egyformán erős az érdeklődésem. Az olykor adódó vicces helyzetek ellenére is, úgy vélem, jóval több előnye van a kétkezességemnek és én nagyon élvezem!”

Minden kétkezes ambidexter?

Az ambidexter olyan személy, aki a jobb és bal kezével is ugyanolyan ügyes, azaz egyenlők a két oldal képességei, egyformán jól ír, rajzol, szerel, végez műveleteket mindkét kezével. Az ambidexter szót ezért magyarul „kétkezes”-nek használjuk. A megjelölés pontos használatához érdemes újra és újra elolvasni a meghatározást. S elgondolkodni azon is, hogy valóban jogos-e kétkezesnek nevezni azokat is, akik ugyan használják mindkét kezüket, ám az egyes tevékenységek esetén hol inkább a jobb, hol pedig a balkezüket. Tehát ha valaki jobb kézzel ír, és jobb kezébe veszi az ollót is, ám ha erőt kell kifejtenie, mondjuk lecsavarni egy kupakot, akkor inkább a bal kezét használja, őt inkább olyan személynek kellene tekintenünk, akinél nem alakult ki egyértelmű dominancia a kézhasználat tekintetében. Az ilyen személyeket, valójában nem tekinthetnénk ambidexternek vagyis kétkezesnek, csak azokat, akik mindkét kezükkel egyformán ügyesek. Ám való igaz, hogy ténylegesen azok is kétkezesek, akik hol egyik, hol másik kezüket részesítik előnyben. Csak nincsen megfelelő nyelvi lehetőség a két csoport megnevezésére és elkülönítésére. S amíg ez így marad, mi is nyugodtan keverhetjük! Megoldás lehetne, hogy a kétkezes szót fenntartjuk azokra, akiknél nem alakult ki egyértelmű dominancia a kézhasználat tekintetében, és az ambidexter szót pedig egyszerűen átvesszük és nem „magyarítjuk”.

Mindkét kezével írt James A. Garfield

James Abram Garfield 180 évvel ezelőtt, 1831. november 19-én született. Már az ötvenedik évében járt, amikor 1881 tavaszán az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett. Sorrendben a huszadik. Még hét hónapot sem tölthetett el hivatalában, és ötvenedik évét sem érhette meg, hiszen azon év szeptemberében merénylet áldozata lett. James A. Garfield mindkét kezével egyformán ügyes, azaz ambidexter volt. Sokoldalú emberként ismerték, az elnökök legjei között „a legszórakoztatóbb” címet adták neki. Tanár volt és katona. Értett a matematikához is, képviselő korában fedezte fel a Pitagorasz-tétel trapézos bizonyítását. Az ambidexterek gyakran képesek arra, hogy egyszerre írjanak a két kezükkel. Ám Gardfieldről az hírlik, hogy ha angolul kérdeztek tőle, ő képes volt a bal kezével latin, a másikkal ógörög nyelven írva válaszolni. Hogy általában melyik kezével írt azt nem tudni, így annak a grafológusnak, aki az írását elemezné, mindkét eshetőséggel számolnia kell.