Hallássérült és balkezes

Már 1958 óta minden évben szeptember utolsó vasárnapja a Hallássérültek Világnapja. Ez alkalomból vegyünk sorra néhány ismert balkezest, akik egyben siketségükkel vagy hallásproblémával élnek vagy éltek.
Kezdjük a sort a nemrégen bemutatott Weisz Fannival, aki fiatal kora ellenére máris példakép lehet. Ahogyan példakép lehet Rejtő Ildikó tőrvívó is, aki olimpiai bajnok lett az ép sportolók között.
Aztán említsük napjaink legismertebb siket színésznőjét, Marlee Matlint. És itt a helye többszörös hátránnyal (siketséggel és vaksággal) küzdő Helen Kellernek is, aki valószínűleg szintén balkezes volt.
Beethovenről sokan tudják, hogy elveszítette a hallását, és bizony a híres balkezesek között is illik számon tartani, hiszen kapott egy fejezetet a Balkezesek a világtörténelemben című könyvben. Ahogyan Lewis Carroll is, aki sokoldalú alkotó volt, bár irodalmi művei a legismertebbek. Ugyan ő „csak” nagyothalló volt, de mégis itt a helye a felsorolásban.

Előnyök és hátrányok

A balkezességnek éppúgy vannak előnyei, mint hátrányai is. Így aztán nem csoda, hogy a Grafológia folyóirat aktuális (július-augusztusi) számában, melynek fő témája Előnyök és hátrányok, most is találkozhatunk balkezesek írásával.
Ha belelapozunk, Marie Curie egyik levelének analízisére bukkanunk. Csak sejthetjük milyen hátrányban lehetett ő akkoriban a tudományos életben nőként. Aztán a többszörös hátránnyal rendelkező asszony, Helen Keller írásait vizsgálta a szakember. Az ő írása azért különleges, mert Helen Keller siketsége mellett vak is volt, tehát sohasem volt lehetősége kézírásának vizuális kontrolljára.
A balkezesség megjelenésével a kézírásban egy alapos összefoglaló cikkben kaphatunk képet. Szó szerint is, hiszen sok-sok írásminta illusztrálja. Ezután egy olyan írást mutatnak be, melyet jobbkezes készített, ám tele van balkezesekre jellemző jegyekkel.
A lap hasábjaink felbukkan még két olyan híresség, akiket már bemutattunk blogunkban: Judy Garland és Rejtő Ildikó.
Úgy tűnik a Grafológia folyóirat készítői most sem hagyták figyelmen kívül, hogy a Balkezesek Világnapja augusztusban lesz.

Rejtő Ildikó 75 éves

Rejtő Ildikó
autogramot ad

Rejtő Ildikó 1937. május 11-én született Budapesten. Nemcsak balkezes, hanem még az is kiderült róla kisgyermek korában, hogy nagyfokú halláskárosodása van. Serdülőkorában egy távoli rokona megjósolta, hogy „be fogja járni a világot”, és mivel a rokon értett a grafológiához is, az írását is megnézte. „Valamit látott a kezemben, amivel nagyon ügyesen fogok bánni” mesélte egyik önvallomásában Rejtő Ildikó. Kamaszként a hirtelen növéstől gerincferdülése lett, s bár gyógytornázott, testnevelő tanára ajánlotta a vívást, aminek meg is lett az eredménye, hiszen gerince némileg kiegyenesedett. Nem mellesleg egyre sikeresebb lett e sportjában. Ifjúsági világbajnok lett 1956-ban. Pályafutása során összesen huszonkettő világbajnokságon, öt olimpián és számtalan nemzetközi versenyen vett részt, nyolc világbajnoki és két olimpiai aranyérmet szerzett (1964-ben tőr egyéniben és csapatban). 1999-ben még veterán világbajnokságon is bajnokként végzett.
Aktív pályafutása után edzőként dolgozott tovább. Egészséges életszemléletű, jó kedélyű, rokonszenves ember. Megkapta Az Évszázad Siket Sportolója (1924–2000) kitüntető címet. 2008-ban a Nemzet Sportolója lett.
Rejtő Ildikó a páston bal kézzel aratta sikereit, ám íráskor a jobb kezét használja.