Háy János, akinek „fordítva vannak a kezei”

A balkezes Háy János
jobb kézzel dedikál

A mai születésnapos író, költő, képzőművész és majdnem zenész életrajzának saját variációt itt találják. Az egész úgy kezdődött, hogy 1960. április 1-jén megszületett, és később kiderült, hogy még a balkezességgel is megtréfálta a természet. „Apám és a helybéli orvos meg volt róla győződve, hogy a balkezesség «rossz szokás», s a szülőnek kötelessége ezt «rendbe rakni», és a tanítónőm is így gondolta a nyeles favonalzóval.” Háy János a jobb kezét használja íráshoz. S tegyük hozzá gyorsan: ha nagyon muszáj! Amikor csak lehet, kerüli a kézzel való írást, ennek okáról vallja: „Átszoktatott balkezes vagyok, s ebből adódóan van némi diszgráfiám… a mai napig nem tudok rendesen kézzel írni, olyankor úgy érzem, hogy csúcsforgalom van az agyamban, bal kézzel pedig a technikáját nem tanultam meg.” – Így amikor csak teheti, a számítógépet veszi igénybe írásos műveinek elkészítéséhez. A kortárs magyar szépirodalom egyik legnépszerűbb szerzője, nemcsak írja, maga is illusztrálja könyveit. Bal kézzel rajzol, és a szerszámokat is csak baljával tudja használni. A gitározásban azonban alkalmazkodott a hagyományos hangszertartáshoz.
És valószínűleg a „hadd beszéljenek helyettem a műveim” elvet valló alkotók körébe tartozik, hiszen megkeresésemre, hogy a balkezességével kapcsolatos élményeit ossza meg e blog olvasóival, készségesen elküldte A bal kéz című novelláját. A hol kacagtató, hol szívfacsaró történetet érdemes elolvasniuk, főleg azoknak a szülőknek, akiket foglalkoztat a gondolat, hogy balkezes gyermeküket a jobb keze használatára vegyék rá. Bármennyire is jó szándék vezeti őket, lehet, hogy mégis lemondanak róla… s elfogadják, hogy az a gyerek nem tehet róla, hogy „fordítva vannak a kezei”.