225 éve született Alexandros Ypsilantis

Tehetős pontoszi eredetű görög fanarióta család sarjaként 1792. december 12-én született Konstantinápolyban. Két fivére lett. Apja fontos hivatalt viselt az Oszmán birodalomban. Amikor kitört az orosz-török háború 1805-ben családja az Orosz birodalomba menekült. Itt az ifjú Alexandros a hadseregbe lépve szépen haladt felfelé a ranglétrán.  Már 18 esztendősen hadnagy lett a lovasságnál. 1813-ban, húszesztendősen részt vett Napóleon ellen a drezdai csatában. Itt sebesült meg és veszítette el a jobb karját. Előléptették ezredessé, de ezt követően már inkább a diplomácia és a társasági élet terén tűnt ki. Elnyerte I. Sándor szimpátiáját, hadsegédje lett, majd 25 esztendősen dandártábornok.

Kézjegye 1820-ból

1820-ban már a Filiki Eteria elnevezésű görög titkos társaság vezetője lett, s még azon az őszön tette közzé nyilatkozatát, az Oszmán Birodalom elleni támadás szándékával. Ypsilantis az 1821 márciusában kezdődő görög szabadságharcban vezető szerepet vállalt.

Alexandros Ypsilantis
síremlékének részlete

Azon év nyarán egy vereséget követően taktikázva észak felé tartott, hogy menedéket találjon. Terve nem sikerült, évekig raboskodott, előbb Munkács, majd Terezín várában tartották fogva az osztrákok. 1827 novemberében engedték szabadon, szegényen és betegen. Bécsbe került, ott halt meg 1828 januárjában. Utolsó kívánsága, hogy legalább a szíve görög földben nyugodjék, teljesült. Csontjai jóval később, 1964-ben kerültek Athénba. A maradványai fölé emelt emlékművön is hiányzik a jobb keze.