Milla Jovovich bal kézzel ír

Kijevben született 1975. december 17-én az amerikai színésznő. Gyerekként költözött családjával előbb Londonba majd az USÁ-ba. Szülei nem sokkal ezután elváltak és az anyja színészkedésből próbálta eltartani. Milla 9 évesen már modellkedett és karrierje 11 éves korában beindult. Ekkor már a színészkedés is érdekelte és a színiiskolában nagyon jól teljesített.  Néhány filmben is játszott, aztán a zenében próbált szerencsét, még ekkor sem volt húsz éves. Modellként is sikeres volt, ráadásul már egy rövid házasságot is maga mögött tudott. Egyik zenész barátjával egy ideig Európában élt. Az ötödik elem forgatásán pedig a filmrendezővel jött össze, ám házasságuk csak néhány évig tartott. Ekkor még csak 24 éves, sikeres modellként is.  Bár a címlapokon pózolást lassan a saját ruhakollekció tervezése váltja fel nála. A filmjei listája is egyre hosszabbodik. Említsük azért meg a Kaptár-filmeket, már csak azért is, mert jelenlegi férje ezek rendezője, akivel hosszú jegyességet követően s már egy közös kislány anyukájaként 2009-ben kötött házasságot. Kislánya már 7éves, s Milla nem akar belőle gyereksztárt faragni. A több nyelvet beszélő balkezes híresség  szeret gitározni (azt úgy teszi, mint a jobbkezesek) verseket és dalokat ír, szívesen foglalkozik  babaházak alakítgatásával és régóta naplót vezet. Ezt bizonyára bal éppúgy bal kézzel írja, ahogyan autogramjait is. Milla Jovovich-nak, a róla készült fotók tanúsága szerint, az ún. tolótartás jött be.

Tettamanti Béla kézjegyéről

Tettamanti Béla ma születésnapos, s ez alkalomból a honlapja nyitóoldalán lévő kézjegyét vizsgáljuk, mely éppoly jellegzetes, mint alkotásai. Az ún. alultartással író balkezes képzőművész széles árkádokkal csipkézett aláírásában csak néhány betű karaktere rajzolódik ki. Az első két betű elég jól felismerhető. S mintha az aláírás utolsó elemében B betűt formázna. S ezen utolsó betűszerű alakzatban egy arc profilja sejlik fel. (Mégpedig jobbra néző, balkezesekre jellemző „tájolású”.) Ennek az alakzatnak a végvonala – vagy a keresztnév többi elemét magában rejtő vonala – az alsó zóna szinte egyetlen eleme.

S ha már szóba kerültek a zónák, nézzük a felsőbe kerülő változatos vonásokat! Ezek akár ecsetvonásoknak is tekinthetők. Horizontálisan közel arányosan, az elején, közepén és végén elhelyezett hosszú vonások ezek (hosszuk nagyjából a kezdő T betű törzsvonalának hosszával azonos). E vonások mérete és ereje elölről hátrafelé mérséklődik. Az aláírásnak e sajátos elemei árulkodnak a balkezességről is, hiszen jellemzően jobbról balra tartó, hajló és kanyarodó ívek ezek. Az eredeti szerepükhöz képest hangsúlyosabbá válnak, s mivel a szellemiség területén „cikáznak”, a képzőművész felmerülő ötleteit is jelképezhetik.
A középzóna inkább a megvalósítás tere. Tettamanti aláírásában ennek jellemzője a stabilitás vegyítve a rugalmas alkalmazkodással. A középzóna effajta következetessége arra utal, hogy készítője önmagára és munkájára igényes, gondos. Az írás többi elemével összevetve pedig jelzi azt is, hogy amikor cselekszik, addigra már letisztulnak szándékai. S ezt az aláírás többségében álló betűi is jelzik.
Ha valamely képzőművész aláírásáról elmondhatjuk, hogy valóságos kompozíció, aligha meglepő. És jelen esetben talán az sem, hogy mivel a vezetéknév jelenléte dominál: a duktor – a grafológiában közkeletű vélekedés alapján – inkább munkájának, alkotásainak és nem saját személyének ad hangsúlyt.

Balkezes írás merőleges írófelületen

Az írófelület elfordítása balkezeseknél nem szokatlan dolog, hiszen gyakran könnyíti, kényelmesebbé teszi a számukra, az írás iránya miatt egyébként csak nehézségek árán kivitelezhető mozdulatokat. Vannak, akik alig döntik meg az íráshoz használt lapot, és vannak, akik akár 45 fokkal vagy annál nagyobb szögben. Ám még a balkezesek többsége is meghökken azon, hogyan képesek mások úgy írni, hogy a lapot 90 fokban elfordítják, és így szinte merőlegesen írják a sorokat. Magam is láttam már így készülni írást, mégpedig végeredményben dicséretes külalakkal, szinte tökéletesen egyenes sorokkal.
Aki ilyen módon hozza létre a balról jobbra haladó írást, teheti úgy, hogy a lap magához közeli részén kezdi, majd a testétől távolítja az éppen írt sorokat. Ennek legkényelmesebb változata, amikor kezét az éppen leírt részek fölött tolja. Ám ha a merőlegesen írott sorok alatt vagy fölött tartaná a kézfejét azt csak további kényelmetlenséggel és csuklótámasztással tehetné meg.

Testtől távolodó írásirány merőleges felületen

Ez az úgymond „merőleges” írás, úgy is kivitelezhető, ha az író személy magától távolabb kezdi a sorokat írni és azokat önmagához közelíti, azaz maga felé haladva veti a 90 fokban elfordított papírra. Hogy ennél a módozatnál melyik kéztartás lenne a kényelmesebb számára az attól is függ, hogy felsőtestét mennyire hajlítja írás fölé, s ezáltal mennyire takarja a testével az írását, vagy netán nyitottabb és egyenesebb testtartást választva kivitelezné az írást.

Példa a testhez közelítő írásirányra

Ben Stiller bal kézzel ír

Ben Stiller
autogramot ad

Aki nem látott még Ben Stiller filmet, az talán nem is néz filmeket. Aki néhány filmben látta Ben Stillert, annak már bizonyára feltűnt, hogy balkezes. Az amerikai filmszínész 1965. november 30-án született New Yorkban Benjamin Edward Stiller néven. A papája és a mamája is színész. Így aztán nem csoda, hogy Ben gyermekkorában komolyan érdeklődött a színjátszás iránt. S bár fiatalon szerepekhez jutott, azért az igazi ismertségig még eltelt pár év. Egyébként a nővére is színész lett. S a 2001-es Zoolander c. filmjében, (amelynek Ben Stiller a főszereplője, rendezője, írója és producere is) az egész családot láthatjuk. Sőt abban a felesége is főszerepet kapott, és persze a film végén nagy egymásra találás lett a vásznon is. A házaspár New Yorkban él lányukkal és fiúkkal. Ben Stiller számára a család és a munka mellett a barátság is fontos lehet, hiszen nagy cimborájával – a szintén balkezes – Owen Wilsonnal gyakran filmeznek együtt.
Ben Stiller a balkezes írástechnikák közül az ún. alultartást érzi magáénak.

Lucas Grabeel is balkezes

Lucas Grabeel
bal kézzel ír

Az 1984. november 23-án született Lucas Stephen Grabeel bizony már harmincéves lett. Az ifjú színész a High School Musical több részéből ismerős lehet, no meg az Elcserélt lányok c. sorozatban is egy kamaszfiút alakít. Ez utóbbiban is megesik, hogy énekel és gitározik. No meg Grabeel azon kívül, hogy színész és énekes, dalokat ír, és már rendezőként és producerként is ténykedik.
A Missouri állambeli Springfieldben született és ott nőtt fel. Már az iskolában az ének volt a kedvenc tárgya. Hangszereken tanult játszani és táncolni is tud, a színjátszásban is aktív volt. Nővérével együtt mentek Los Angelesbe, hogy színészek legyenek. Ez sikerült mindkettőjüknek. A bizonyíték erre, hogy 2012-ben a nővére is játszott abban a vámpíros musical filmben, melybe Lucas az egyik főszereplő volt.
Szeret sportolni, a természetet járni és fotózni. A legkedvesebb tárgyát, a gitárját éppúgy tartja, mintha nem is lenne balkezes. Ám ha ír, a tollat a bal kezébe veszi.
És egy érdekesség: a HSM-ben Grabeel filmbéli testvérét alakító Ashley Tisdale is balkezes. 

Cristian Zeitz bal kézzel ír

A német kézilabdázó Heidelbergben született 1980. november 18-án, harmadik fiúként a családba. Hatévesen kezdett kézilabdázni, s már ifjúsági játékosként felfigyeltek tehetségére. Csak huszonévesen váltott először klubot, majd tíz éven át az élvonalbeli Kiel csapatát erősítette. Azok, a hazai autogramgyűjtők, akik a neves kézilabdázó aláírására pályáznak, most jó helyzetben vannak, hiszen Zeitz az idei szezont már a MKB Veszprém játékosaként kezdte meg.
Zeitz a német válogatottban 2001-ben szerepelt első ízben, majd az athéni olimpián (2004) ezüstérmet nyert csapatával, 2007-ben pedig világbajnok lett (ám a következő évtől visszavonult a válogatottságtól). De a liga- és kupagyőzelmeket még sorolhatnánk. A jobbátlövőként és jobbszélsőként is bevethető balkezes játékos erős lövéseiről és kemény védekezéséről ismert.
Christian Zeitz íráshoz is a bal kezét használja, az ún. tolótartással ír.

A világ legdrágább kéziratos könyve

A 495 évvel ezelőtt elhunyt híres balkezes, Leonardo da Vinci egyik autográf műve az ugyancsak balkezes neves kortársunk műgyűjteményét gazdagítja. Éppen húsz évvel ezelőtt, 1994. november 11-én egy New York-i aukció keretében került Bill Gates és felesége birtokába. A maga nemében páratlan könyvért csaknem 31 millió dollárt fizettek.
A Leicester-kódexként ismert jegyzeteket a reneszánsz alkotó a 16. század első évtizedében készítette. Itáliai utazása során vásárolta meg a 18. század elején egy angol úriember, aki Leicester grófja volt. Innen az elnevezése. A gróf utódainak tulajdonában volt egészen 1980-ig. Új gazdája az amerikai mágnás Armand Hammer lett, aki saját nevéhez kívánta kapcsolni az értékes kéziratot. Halálát követően a kaliforniai Hammer Múzeumba került, mely néhány évvel később eladásra bocsátotta. Az aukciót nyerő ismeretlen vevőről pedig kiderült, hogy Bill Gates az.
Bár Leonardo da Vinci kéziratos hagyatéka nem szegényes, több hasonló jegyzetfüzet is fellelhető, de ezt a tartják mind közül a legértékesebbnek, és ez az egyetlen, mely még magánkézben van. Bill Gates visszaadta a becses kéziratnak a hagyományos nevét, így újra Leicester-kódex, valamint évente alkalmat ad valamely kiállításon Leonardo korabeli „notebook”-jának megtekintésére.
Az összefűzött lapok nem egy kisméretű, hanem megközelítően A/4 méretű füzetet alkotnak. 18 kettéhajtott lenalapú papírlapból áll, így 72 oldalt tölthetett meg a reneszánsz mestere jellegzetes tükörírásával valamint rajzokkal és ábrákkal. Az íráshoz szépiát, barnás színű tintahaltintát használt. Ebbe a füzetbe a tudós főként csillagászati és földrajzi észrevételeit jegyezte le. Fő témája a víz és annak mozgása.