Stephen Wolfram is balkezes

Német ajkú nagyszülei Angliában találtak otthonra. Az apja tudományos érdeklődésű üzletember volt, édesanyja filozófus. Stephen Wolfram Londonban született 1959. augusztus 29-én. Középiskolás éveit az Eton College-ben töltötte a kis zseni, s 15 éves korában már megjelent az első tudományos publikációja. 17 évesen már Oxford egyetemén tanult fizikát, húszévesen 1979-ben doktorált elméleti fizikából, ám ezt már a Kaliforniai egyetemen (Caltech) tette. S ennek bizony már négy évtizede.
Stephen Wolfram ma 60 éves lett, matematikus feleségével négy gyermek szülei.
A brit-amerikai elméleti fizikus és matematikus munkásságának első fontosabb mérföldköve az 1987-ben alapított Wolfram Research vállalat. A cég első terméke (1988-ban) egy programozási és fejlesztői környezet, a Mathematica, mely már a 10. változatnál tart.
2002-ben A New Kind of Science (Az új típusú tudomány) című könyvében összefoglalta fizikusi munkásságának elveit, s mai világunk rendkívüli bonyolultságának megértését, és folyamatainak forradalmian új számítógépes modellezését mutatja be. Közel húszévnyi kutatásait összegző terjedelmes könyve (mintegy ezerkétszáz oldalas) s ingyenesen elérhető a neten.

Előbbiekre folyományaként kezdett a WolframAlpha fejlesztésébe, mely 2009-ben jelent meg a nagyközönség számára. Az alkalmazás célja, hogy minden rendszerezett tudás azonnali számíthatóságát és elérhetőségét biztosítsa bárkinek a weben.

Alultartással ír

2014-ben került kiadásra a Wolfram Language c. könyve. 2019-ben Stephen Wolfram ingyenessé tette a fejlesztők számára a termékei alapját képező számítási motor használatát.

Egy kollégája azt jósolta, Stephen Wolfram biztosan kap majd Nobel-díjat, csak még azt nem tudni melyik kategóriában. Ám ha a híres nemzetközi elismerés díjazottjai közé kerül, akkor egyúttal a balkezes Nobel-díjasok közé is, ugyanis Stephen Wolfram balkezes. Íráshoz is bal kezébe veszi a tollat, és az ún. alultartást alkalmazza.

Joan Allen is balkezes

Joan Allen dedikál

Az amerikai színésznő 1956. augusztus 20-án született a negyedik és legkisebb testvérként. Szülei révén német, angol, skót és ír vér is csörgedezik ereiben. Szülei és testvérei is hétköznapi munkát végeztek, ám Joan érdeklődését felkeltette a színjátszás.
S persze azért mutatjuk be, mert Joan Allen ugyancsak a balkezesek táborába tartozik. S íráskor is a bal kezébe veszi a tollat, s az ún. tolótartást alkalmazza.
A tanulmányait követően Chicagóban épp csak húszévesen Steppenwolf Theatre Company alapítói közé került (1977). A következő évtizedben már filmszerepet is kapott, ám addigra New York egyik legjobb színházi színésznőjévé vált.
A magas és törékeny alkatú szőke színésznő 1990-ben egy kollégájával lépett frigyre, s bár 2002-ben elváltak, szerelmük gyümölcse, az egyetlen lányuk 1994-ben megszületett.

A manipulátorban

Joan Allen az azóta eltelt 25 esztendőben is megőrizte ünnepelt és megbecsült színészi státuszát. Nemcsak filmográfiája imponáló, hanem jelöléseinek és díjainak listája is. Ezúttal csupán az Oscar-jelölést hozó filmjeit vegyük sorra! Az 1995-ös Nixon c. filmben a first lady-t alakította, a következő esztendőben a Salemi boszorkányokban is jelölésre érdemes lett mellékszereplőként. 2000-ben már főszereplőként A manipulátor c. filmben nyújtott alakításáért jelölték a legismertebb akadémiai-díj legjobb színésznői közé.

Sáfár Mónika bal kézzel ír

A Jászai Mari-díjas színésznő 1965. augusztus 10-én született Budapesten. S bár csak az ötödik nekifutásra vették fel a főiskolára, végzősként már egy zenés színházi produkció, a Mária evangéliuma címszerepében bizonyíthatta tehetségét. S ezzel, bár prózai osztályban végzett, kiváló hangi adottságainak köszönhetően máris a zenés színpadok várták. Kaposvár után 1993-ban a Fővárosi Operettszínházhoz hívták. 2003-től a Madách Színház produkcióiban szerepel. S nem kis szó, hogy mindemellett az operaéneklésben megállta helyét.

Sáfár Mónika dedikál

Sorolhatnánk alakításait, a Csárdáskirálynő Szilviájától a Mamma Mia Rosijáig, ám Sáfár Mónika legkedvesebb „szerepe” minden bizonnyal Franciska anyukája. 2000 született kislánya, s a színésznő két évet volt otthon vele. Nemrégiben a már-már felnőtt Franciska zongorázott abban a különleges családi produkcióban, mely Mónika édesapjának leveleiből készült (Hazaszállnak a füstkarikák).
Tudni lehet, hogy egyik kolléganőjével produkciós irodát hoztak létre. Sáfár Mónikának beszélgetős estje is van (Tehetséggel Sáfárkodók), melyeken művész kollégáit látja vendégül.
A kollégái közül többen is éppen azért kedvelik Sáfár Mónikát, mert karakán egyéniség hatalmas szívvel.
S ha valaki netán a kézírásán keresztül fejtené meg jellemét, az elemzéshez nyugodtan kalkulálja be, hogy Sáfár Mónika balkezes, és az íráshoz is a bal kezébe veszi a tollat.

A félkezű ember könyvéből

Zichy gróf tanácsadó
könyvének címlapja

Zichy Géza (1849–1924) gróf felismerve, hogy az első világháború sérültjeit a saját példájával némi vigaszt is nyújtva praktikus tanácsokkal segítheti életük továbbvitelében, a Franklin Társulatnál 1915-ben közreadta A félkezű ember könyve című Utasítások, miként lehetsz félkézzel önálló alcímet viselő kis könyvet.

A több mint száz esztendővel ezelőtt írottakból azt a részt citálom, melyet manapság is hasznosítani lehet, és amelyben még a grafológia is szóba kerül. Így fogalmaz Zichy: „A balkézzel való írást hamarosan meg lehet tanulni. Levélnehezékre van szükséged, mely hosszúkás, egyenes élű és súlyos legyen. Ezt teszed a papir felső szélére, még pedig egyenesen, nehogy ferde sorokat írjál. Én magam a papirost ferdén teszem magam elé, a jobb csúcsát feljebb s a bal csúcsát lejebb, mert nem írok álló írással. A bal kézzel való írásom egészen olyan, amilyen valamikor jobb kezem írása volt. A grafológusoknak úgy látszik igazuk van, mikor azt állítják, hogy az ember kézírása a jellem tükre.” (A szöveget változatlanul, a helyesírás korszerűsítése nélkül közöltem itt újra.)